2015. december 6., vasárnap
Egy öreg sas élete
Az öreg sas már csak a fészkében üldögél és visszaemlékezik... Van mit- amikor még azt hitte, hogy ő lesz a levegő ura, kalandozott, fészekről, fészekre járt és nem hallgatott soha az öregebb sasokra. De eljött az életében egy pillanat, amikor úgy gondolta, megtalálta az élete párját, egy széphangú halászsast. De a sors nem adta meg nekik, hogy sokáig szárnyaljanak, mert a halászsast elkapta egy óriás, nagy ollójú rák. Végül legyőzte őt a sérülése. Az öreg sas akkor úgy gondolta, hogy elvándorol egy új, messzi vidékre, hátha új erőre kap, és lesz még magasba repülés... De nem fogadták be az ott élő sasok, mert ők mások voltak. Visszaköltözött a megszokott fészkébe. Még egyszer megadatott neki, hogy szárnyalhasson, új életet kezdett, egy másik fán, másik fészekben egy okos, de vad madárral. Ez a vad madár úgy határozott, hogy visszaköltözik a régi fészkébe, mert ott várnak rá a fiókái Az öreg sas már nem vár másik madarat, és nem repül magasan, csak ül és várja az elmúlást
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
"Az emlékek olyanok, mint a porba húzott vonal. Minél tovább megyünk visszafelé, a vonal annál jobban elmaszatolódik, annál nehezebb meglátni, merre vezet. Végül nem marad más, csak a sima homok, és a semmi fekete lyuka, ahonnan az ember kijött."
VálaszTörlésStephen King
Egyébként a sas egy életre választ párt magának, nem kell figyelmeztetnie más sasoknak, hogy ne helytelenkedjen, inkább "szálljon magába".
VálaszTörlésMivel te nem vagy sas, ezt utóbbit te is megteheted és okulva az életed hibáiból és történéseiből új életet kezdhetsz, ahelyett hogy siránkozol. Fel a fejjel!
Mesél majd az utókor... Kiről? Háháháháááá...
"Egyébként a sas egy életre választ párt magának"
VálaszTörlésSajnos ez sem igaz.
Amikor a sas párja elpusztul ,néhány nap múlva már egy másik sassal lép frigyre.
Hasonlatosképpen ha valamelyik elveszti a termékenységét ,akkor valószínű,hogy egy idő után szintén szétválnak .A lényeg ,minden bebizonyítható és mindennek az ellenkezője is.A magányos sasok úgy gondolom hamarabb meghalnak mint a bármilyen zűrös párban ,de párban élők .
Ez igaz, figyelmetlen voltam. A lényeg, hogy nem csapodárok. Még egy csapodár sassal sem találkoztam.
VálaszTörlésAz még inkább igaz, hogy a magány nem az életet erősíti. Bár, ha eljutsz egy bizonyos szintre, már nem érzed magad magányosnak akkor sem, ha társ nélkül vagy. Azzal van gond, ha annak érezzük magunkat és lemondunk az életről.