Képeslapok...

Párom régi lakásában téblábolva ráakadtam kb. 1500 darab régi képeslapra. Természetesen meg kellett nézegetnem egyenként őket, Csoda dolgokat láttam... Ha jól vettem ki, a legidősebb 1907-es,. de a legfiatalabb is 1970-es. Nem csak egyszerűen szépek, de egy letűnt kor emlékei... Lehet, hogy öregszem, és nosztalgiázom? :)

Lábasok és fazekak :)

Birtokunkban egy lábas és egy fazék van. Párom roppant ügyes és el tud készíteni mindent e két alkalmatosságban, de én kevésbé! Szívesen elfogadok minden felajánlást "edényügyileg", sőt még meg is köszönöm! :)
A címet bárkinek elküldöm!!! :)

A "darázs" (vagy mi a szösz)

Meg kellett élnem 53 és fél évet, hogy megszúrjon, vagy megcsípjen egy darázs. De az is lehet, hogy nem is darázs volt... Persze párom már az utolsó kenetet és a papot emlegette  és rohant a gyógyszertárba valami csodaszerért... Szerintem túlélem!

Az érem fals oldala:)

A párom a blogján egy kicsit túlzott. Úgy kezdődött a nap, hogy hajnali fél hatkor ébresztett azzal a felkiáltással, hogy munka van. (A kávét természetesen nekem kellett lefőznöm.) A mosogatás után (természetesen én mosogattam) szándékosan eltört az "ólomkristálykészletből" két poharat. A munkáról csak annyit mondott,  hogy kb. 10 perc alatt végzünk. A helyszínre érve döbbentem rá, hogy az egész utcán le akarja nyíratni a füvet velem. Ez ránézésre is legalább 3 heti munka. Nekiálltam!!! Kedvesem 3 és fél óra után megérkezett s közölte velem, hogy ezt a kis pici bokrot is ki kellene vágni. Megkérdeztem, melyik bokorról van szó? Rámutatott egy kb. 600 éves, 4 és fél m átmérőjű tölgyfára. Ekkor kaptam a második sokkot. Természetesen szintén nekiálltam. Dél körül meg akart hívni egy sörre a közeli kocsmába, mikor elindultunk, akkor közölte, hogy nincs nála egy megveszekedett kanyi sem. Ezért ittam egy pohár vizet. Enni nem kaptam, inni is csak a vizet, és amikor hazaértünk egy órakor a munka után, annyit mondott: ha enni akarsz, menjél le a boltba. Hát...ennyi volt.